Hogyan alakul ki a mióma?
A mióma kialakulásának oka multifaktoriális: lehet genetikai eredetű, de állhat hormonhatás is a háttérben. Genetikai vizsgálatokkal már találtak több olyan génmutációt, amelyek miómát okoznak, közöttük olyanokat is, amelyek örökölhetők.
Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus: „Érdemes megkérdezni az anyukánkat vagy nagymamánkat, hogy miért volt nőgyógyászati műtétjük, illetve miért távolították el a méhüket, mivel akkoriban a leggyakoribb oka a méheltávolításnak a mióma okozta vérzési rendellenesség volt.”
Ma már azt is tudjuk, hogy vannak bizonyos hajlamosító tényezők is, melyek növelik a mióma kialakulásának az esélyét: ilyen az életkor, a magas vérnyomás, az élelmiszer-adalékok; a szójatej; a túlzott alkoholfogyasztás, leginkább a sör; a vörös húsok nagy mennyiségű fogyasztása, illetve a kevés gyümölcs, zöldség fogyasztása és a D-vitamin hiány is hozzájárulhat a mióma kialakulásához.
Nem mindegy, hol található a mióma
A mióma méhen belüli elhelyezkedésének különösen nagy szerepe van a meddőség szempontjából. Elhelyezkedése szerint háromfajta miómát különböztet meg az orvostudomány. A subserosus-t, amikor a mióma a méh felszínén helyezkedik el. Az intramurális-t, amikor a méh falában, illetve a submucosust, amikor a méh nyálkahártyája alatt helyezkedik el, így a méh üregét bedomboríthatja, megváltoztatva az alakját.
Hogyan okoz a mióma meddőséget?
Amennyiben a méh felszínén helyezkedik el a mióma, nincs hatással a termékenységre. Amennyiben azonban a mióma mérete nagy, nem szabad figyelmen kívül hagyni. A várandósság alatt hormonhatásra a mérete egyre növekedhet, ezért fájdalmas is lehet, valamint koraszüléshez, beilleszkedési rendellenességhez, illetve császármetszéshez is vezethet, de ezek a szövődmények szerencsére nagyon ritkák.
Ha a mióma a méh falában helyezkedik el, akár meddőséget is okozhat. Hogy milyen mértékben van hatással a fogamzóképességre, számít a mióma mérete, illetve hány van belőle.
Ha a mióma a méhnyálkahártya alatt, a méhnyálkahártyájához közel helyezkedik el, meddőséget is okozhat. A mióma ebben az esetben megváltoztatja a méhüreg formáját. Ez azért fontos, mert a méh üregébe ágyazódik be az embrió. A méh nyálkahártyájában továbbá krónikus gyulladás jön létre, romlik a vérellátása, esetleg kóros méhösszehúzódás alakulhat ki. Ebben a környezetben az embriónak értelemszerűen nehezebb a beágyazódás.
Amennyiben a beágyazódás mégis megtörténik, ritkán korai vetélés, vérzés, fájdalom fordulhat elő a várandósság alatt.
Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus: „Természetesen az lenne a legjobb, ha már a gyermekvállalás előtt kiderülne, ha a méhben mióma van. Így a mióma elhelyezkedése, nagysága és száma alapján dönthetünk arról, még a várandósság előtt, hogy kell-e műtét vagy sem”
Mit tegyek, ha babát szeretnék, de miómám van?
Vesztergom Dóra nőgyógyász-endokrinológus „Szerencsére a miómás betegek többségének lehet kisbabája. A meddő nők körében 5-10 %-os a mióma előfordulása, de ebből valójában csak a 2-3 %-nál a mióma a tényleges oka annak, hogy nem jön össze a baba. Ezért könnyen előfordulhat az is, hogy csak akkor derül ki, hogy valakinek miómája van, amikor már várandós.”
Amennyiben a méh üregében vagy közvetlenül a méhnyálkahártya alatt helyezkedik el a mióma, akkor érdemes a gyermekvállalás előtt eltávolítani a miómát.
Ha a mióma a méh falában helyezkedik el, a kérdés összetettebb, kell-e műtét vagy sem. A döntésünk függ attól, hogy hány mióma van, mekkora a méretük, illetve okoz-e panaszt. Amennyiben lehet, próbáljuk elkerülni a műtétet. Ha mégis a műtét mellett döntünk, a legjobb megoldás az, ha az hastükrözéssel (laparoszkóppal) vagy méhtükrözéssel (hiszteroszkóppal) történik. A műtét során arra törekszünk, hogy minél kevésbé sértsük meg a méh nyálkahártyáját, ami a legfontosabb a fertilitás szempontjából. Épp ezért kizárólag olyan nőgyógyász-sebészhez forduljunk, akinek ennek a műtétnek az elvégzésében nagy gyakorlata van!”